Hírek

  • 2016.02.22

    Ír táncház az ELTE Origó Nyelvi Centrumban

    Ha kíváncsi vagy, hogyan táncolnak a smaragd szigeten, és ki is próbálnád ingyenesen, profi tánctanár segítségével, itt a helyed március 3-án az ELTE Origó Nyelvi Centrumban!

  • 2016.02.18

    PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az ELTE és a BME oktatói részére

    Az InfoPark Alapítvány és az ELTE Origó Nyelvi Centrum pályázatot hirdet az ELTE és a BME egyetemi oktatói részére

  • 2016.02.18

    PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az ELTE és a BME hallgatói részére

    Az InfoPark Alapítvány
    és az ELTE Origó Nyelvi Centrum pályázatot hirdet az ELTE és a BME hallgatói részére

  • 2016.01.25

    Az ELTE Origó Nyelvi Centrum az Educatio kiállításon

    2016. január 21-23. között ismét megrendezték az oktatás legnagyobb seregszemléjét, az Educatio kiállítást. Több mint 100 kiállító és 30 000 látogató vett részt az eseményen. Képviseltették magukat a hazai felsőoktatási intézmények, külföldi egyetemek, nyelviskolák, szakképzések és a legújabb oktatási fejlesztések, taneszközök, módszerek.

    Idén első alkalommal mutatkozott be az ELTE Origó Nyelvi Centrum (volt ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ Kft.) a nagyszabású rendezvényen.

  • 2016.01.11

    PÁLYÁZAT - "SEGÍTS MEGÚJULNI!"

    Az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ Kft. 2016-ban nagy változások elé néz. Szeretnénk, ha megszűnnének a „Rigó utcát” övező negatív beidegződések és előítéletek. Az új megjelenés érinti a weblapot, amelyre új, innovatív tartalmakat és design-t tervezünk. Ennek megvalósulása érdekében az ELTE ITK ötletpályázatot hirdet, melynek keretén belül olyan kreatív javaslatokat várunk, melyek felhasználásával teljes mértékben újjá, lendületessé varázsolhatjuk arculatunkat.

Az ELTE Origó Nyelvi Centrum
ORIGÓ nyelvvizsgarendszerének

VIZSGASZABÁLYZATA

Általános rendelkezések
1. §

  1. A szabályzat hatálya kiterjed az ELTE Origó Nyelvi Centrum Kft. (a továbbiakban: Vizsgaközpont) alkalmazottaira, a vizsgázókra, vizsgáztatókra, valamint a Vizsgaközponttal szerződéses kapcsolatban álló vizsgahelyekre és foglalkoztatottjaira.
  2. Idegen nyelvnek minősül minden, Magyarország hivatalos nyelvétől eltérő nyelv.
  3. Nyelvvizsga az 1. számú mellékletben felsorolt élő vagy holt nyelvekből tehető.
  4. Az akkreditált Vizsgaközpont és a vele szerződéses viszonyban álló vizsgahelyei kétnyelvű általános nyelvvizsgát, továbbá – magyar és eszperantó nyelvből – egynyelvű vizsgát szerveznek.
  5. A Vizsgaközpont az ORIGÓ vizsgarendszer szerint évi tizenkét alkalommal, minden hónapban szervez vizsgákat. Az aktuális év vizsganaptár tervezetét honlapján közzé teszi.
  6. A nyelvvizsgán a vizsgázó minden egyes nyelvi teljesítményét két értékelő értékeli.

 

A nyelvvizsga fajtái, típusai, szintjei
2. §

  1. A nyelvvizsga fajtája szerint lehet:
    1. általános kétnyelvű, amely a mindennapi élethelyzetekben történő idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges nyelvismeret meglétét mind az öt nyelvi készségben (beszédkészség, beszédértés, olvasott szöveg értése, íráskészség, közvetítési készség) méri,
    2. általános egynyelvű, amennyiben a közvetítési készséget nem méri.
  2. A nyelvvizsga típusa szerint lehet:
    1. szóbeli, amely a beszédértés és beszédkészség mérésére terjed ki,
    2. írásbeli, amely az olvasott szöveg értését, az íráskészséget és – kétnyelvű vizsga esetén – a közvetítési készséget is vizsgálja,
    3. komplex, amely mind a szóbeli, mind az írásbeli készségek mérésére kiterjed.
  3. A nyelvvizsga szintjei:
    • B1 (alapfok)
    • B2 (középfok)
    • C1 (felsőfok)

 

A nyelvvizsga követelményei
3. §

A Vizsgaközpont a vizsgarendszer követelményrendszerét a Vizsgaközpont honlapján közzé teszi. Ugyanitt nyelvenként és fokonként mintafeladatokat tesz elérhetővé. A nyelvvizsga követelményeit részletesen a 137/2008 (V.16.) Kormányrendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

 

Jelentkezés a nyelvvizsgára
4. §

  1. Nyelvvizsgára jelentkezhet minden olyan személy, aki a jelentkezés naptári évében 14. életévét betölti. A magyar állampolgárságú vizsgázó bármely akkreditált, a vizsgázó által választott idegen nyelvből, a nem magyar állampolgárságú vizsgázó bármely akkreditált idegen nyelvből és magyar nyelvből jelentkezhet vizsgáztatási joggal rendelkező, akkreditált vizsgahelyen nyelvvizsgára. A Vizsgaközpont egyben maga is vizsgahely. A jelentkezés meghatározott fajtájú, típusú és szintű vizsgára történik.
  2. Államilag elismert nyelvvizsgára jelentkezni a Vizsgaközpont által rendszeresített jelentkezési lap kitöltésével és a vizsgadíj befizetésével lehet.
  3. A jelentkezési lap készpénz-átutalási csekkel együtt átvehető a Vizsgaközpont ügyfélszolgálatán (1082 Bp., Baross u. 62.), a budapesti és vidéki vizsgaszervező helyeken pedig a vizsgaszervezőknél. A jelentkezési lap az internetről is letölthető és a díj az OTP bankfiókokban készpénzzel vagy átutalással, postán készpénzzel befizethető. A Vizsgaközpont ügyfélszolgálatán fizethető a vizsgadíj bankkártya terminál segítségével is.
  4. Jelentkezni és a vizsgadíjat befizetni lehetséges továbbá a Vizsgaközpont online jelentkezési felületén keresztül is (www.onyc.hu).
  5. A jelentkezési határidő lejárta után a vizsgázó már csak különeljárási díj ellenében jelentkezhet az adott hónap vizsgaidőszakára. Az írásbeli vizsga időpontját megelőző 15. naptári nap után nem fogadható el jelentkezés.
  6. A jelentkezési lapon a vizsgázó nyilatkozik arról, hogy elfogadja a Vizsgaszabályzatban foglaltakat, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy szóbeli vizsgájáról hangfelvétel készüljön.

 

A vizsgára bocsátás feltételei
5. §

  1. A vizsgára bocsátás feltétele, hogy a jelölt megfeleljen az életkori követelményeknek /v.ö. 4. § (1)/ továbbá a jelentkezési lap és a vizsgadíj befizetését igazoló dokumentum a jelentkezési határidőig a vizsgahelyre beérkezzen.
  2. A jelentkezési lap és a befizetést igazoló bizonylat eredeti példánya – legkésőbb a jelentkezési határidő utolsó napján – feladható postán, vagy a vizsgára jelentkező leadhatja azon a helyen, ahol vizsgázni kíván. Online jelentkezés és befizetés esetén papír alapon nem kell beküldeni a dokumentumokat.
  3. A jelentkezési lapok leadásának határideje megtalálható a Vizsgaközpont weboldalán.

 

Behívás a vizsgákra
6. §

  1. Az Vizsgaközpont és az összes vizsgaszervező hely az írásbeli és szóbeli vizsgák idejéről és helyéről – legalább 10 naptári nappal a vizsga kezdete előtt – írásban értesíti a jelentkezőt, és tájékoztatja a vizsgával kapcsolatos jogairól, valamint kötelességeiről.
  2. Minden vizsgára jelentkezőt tájékoztatni kell a következőkről:
    1. a vizsga típusa, foka, helye és időpontja;
    2. a szükséges igazolványok és bemutatásuk;
    3. a vizsgához szükséges és engedélyezett segédeszközök;
    4. az eredményközlés időpontja;
    5. a vizsgázó rögzített adatai és a személyes adatokban észlelt hibák javításának szükségessége;
    6. egyéb fontos technikai információk.
  3. A vizsga időszakának, helyszínének, időpontjainak megváltoztatását, a meghirdetett írásbeli vizsga dátumát megelőző 15. nap után, csak a vizsgahalasztás szabályai szerint kérheti a vizsgázó.
  4. Abban az esetben, ha egy adott vizsgahely az előre jelzett időpontban a jelentkezők alacsony száma vagy egyéb ok miatt mégsem tud vizsgát szervezni, és a vizsgázó nem él a vizsga későbbi időpontra helyezésének lehetőségével, a Vizsgaközpontnak joga van áthelyezni a vizsgát egy másik, helyben vagy egy másik városban található vizsgahelyére.

 

A vizsgadíj visszaigénylése
7. §

  1. A nyelvvizsgáért – a jelen szabályzat 4. § (3) – (4) bekezdéseiben leírt módon vizsgadíjat kell fizetni.
  2. A befizetett vizsgadíjat komplex (írásbeli és szóbeli) vizsga esetén legkésőbb az első vizsgarész kitűzött időpontjáig lehet visszaigényelni.
    • A jelentkezési határidő lejárta előtt történt visszalépés esetén a Vizsgaközpont a teljes vizsgadíjat visszafizeti.
    • A jelentkezési határidő lejárta után, de még legkésőbb az első vizsgarész kezdete előtt történt visszalépés esetén a Vizsgaközpont a vizsgadíj 40%-át fizeti vissza. A visszafizetés nem terjed ki a 4800 forintos pótdíjra.
    • Az egyes vizsgarészektől a fent megadott határidő betartásával külön-külön is vissza lehet lépni, komplex vizsgára történt jelentkezés esetén is.
    • A Vizsgaközpont nem téríti vissza a vizsgadíjat az áthelyezett vizsga lemondása esetén.

    A visszafizetést kizárólag banki utalással tudjuk teljesíteni.

 

A vizsga időpontjának áthelyezése (halasztás)
8. §

  1. A vizsga időpontjának áthelyezése esetén a vizsgadíj nem kérhető vissza.
  2. A komplex (együttes szóbeli és írásbeli) nyelvvizsga, ill. külön az egyes vizsgarészek (szóbeli, írásbeli) időbeli áthelyezésére (halasztására) az áthelyezni kívánt vizsgarész kitűzött időpontjáig van lehetőség, áthelyezési díj ellenében.
  3. Vizsgaidőpont áthelyezésére csak hat hónapon belül és csak egy alkalommal van lehetőség.

 

A vizsgákon elérhető pontszámok
9. §

A vizsga értékelése pontozással történik. A vizsga akkor minősíthető sikeresnek, ha a vizsgázó készségenként megszerzi az elérhető pontszám 40%-át és összességében teljesíti az elérhető összpontszám 60 %-át.

 

Kétnyelvű vizsgák

Élő nyelvek:

B1 (alapfok) Szóbeli 60 pont megfelelt: 36 ponttól
  Írásbeli 50 pont megfelelt: 30 ponttól
       
B2 (középfok) Szóbeli 70 pont megfelelt: 42 ponttól
  Írásbeli 65 pont megfelelt: 39 ponttól
       
C1 (felsőfok) Szóbeli 80 pont megfelelt: 48 ponttól
  Írásbeli 85 pont megfelelt: 51 ponttól

 

Teljesítési minimumok (40%) nyelvi készségenként:

Szóbeli vizsgák:

B1 (alapfok) Beszédkészség minimum: 16 pont
  Beszédértés minimum: 8 pont
     
B2 (középfok) Beszédkészség minimum: 20 pont
  Beszédértés minimum: 8 pont
     
C1 (felsőfok) Beszédkészség minimum: 24 pont
  Beszédértés minimum: 8 pont

Írásbeli vizsgák:

B1 (alapfok) Szövegértés minimum: 8 pont
  Közvetítés minimum: 4 pont
  Íráskészség minimum: 8 pont
     
B2 (középfok) Közvetítés minimum: 8 pont
  Íráskészség minimum: 8 pont
  Szövegértés minimum: 10 pont
     
C1 (felsőfok) Közvetítés minimum: 16 pont
  Íráskészség minimum: 8 pont
  Szövegértés minimum: 10 pont

Holt nyelvek:

B1 (alapfok) Szóbeli 60 pont megfelelt: 36 ponttól
  Írásbeli 60 pont megfelelt: 36 ponttól
       
B2 (középfok) Szóbeli 60 pont megfelelt: 36 ponttól
  Írásbeli 100 pont megfelelt: 60 ponttól
       
C1 (felsőfok) Szóbeli 100 pont megfelelt: 60 ponttól
  Írásbeli 100 pont megfelelt: 60 ponttól

 

Egynyelvű vizsgák

A2 (belépő szint) Szóbeli 40 pont megfelelt: 24 ponttól
  Írásbeli 20 pont megfelelt: 12 ponttól
       
B1 (alapfok) Szóbeli 60 pont megfelelt: 36 ponttól
  Írásbeli 50 pont megfelelt: 30 ponttól
       
B2 (középfok) Szóbeli 70 pont megfelelt: 42 ponttól
  Írásbeli 60 pont megfelelt: 36 ponttól
       
C1 (felsőfok) Szóbeli 90 pont megfelelt: 54 ponttól
  Írásbeli 80 pont megfelelt: 48 ponttól

 

Teljesítési minimumok (40%) nyelvi készségenként:

Szóbeli vizsgák:

B1 (alapfok) Beszédkészség minimum: 16 pont
  Beszédértés minimum: 8 pont
     
B2 (középfok) Beszédkészség minimum: 18 pont
  Beszédértés minimum: 10 pont
     
C1 (felsőfok) Beszédkészség minimum: 24 pont
  Beszédértés minimum: 12 pont

Írásbeli vizsgák:

B1 (alapfok) Nyelvismeret nincs teljesítési minimum
  Íráskészség minimum: 8 pont
  Olvasáskészség minimum: 8 pont
     
B2 (középfok) Nyelvismeret nincs teljesítési minimum
  Íráskészség minimum: 8 pont
  Olvasáskészség minimum: 8 pont
     
C1 (felsőfok) Nyelvismeret nincs teljesítési minimum
  Íráskészség minimum: 16 pont
  Olvasáskészség minimum: 8 pont

 

A szóbeli vizsga részei
10. §

1. Adategyeztetés

A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgáztatók fényképes igazolvány alapján elvégzik a vizsgázó személyének azonosítását, a vizsgázó a jegyzőkönyvön ellenőrzi személyes adatait, pontatlanság esetén az adatokat helyesbíti, majd mindezt aláírásával igazolja. A vizsgának ez az ú.n. „indító része” kétnyelvű vizsgánál magyar nyelven, egynyelvű vizsgánál a célnyelven történik.

2. A kétnyelvű vizsgák

Élő nyelvek vizsgarészei:

  1. Beszédkészség vizsgarész (vizsgabizottság előtt) feladatai: irányított beszélgetés, kép alapján történő önálló témakifejtés, szituációs párbeszéd;
  2. Beszédértés vizsgarész (nyelvi laboratóriumban vagy megfelelő hangosítású teremben): hallás utáni értés vizsgálata alapfokon két, közép- és felsőfokon egy, felvételről elhangzó szöveg alapján, magyar nyelvű feladatlap segítségével. A szövege(ke)t alap-és középfokon háromszor, felsőfokon kétszer hallgatja meg a vizsgázó.

Holt nyelvek:

  1. egy idegen nyelvű szöveg hangos felolvasása;
  2. a felolvasott szöveg magyarra fordítása;
  3. kultúrtörténeti ismeretek;
  4. felsőfokon magyarról idegen nyelvre fordítás.

3. Az egynyelvű vizsgák

  1. bizottság előtti irányított beszélgetés, képi stimulus alapján történő önálló témakifejtés, valamint szituációs párbeszéd;
  2. beszédértés (gépi hang) készségének mérése;
  3. felsőfokon rövid célnyelvi szöveges stimulus alapján önálló szövegprodukció.

 

A szóbeli vizsga lebonyolítása
11. §

  1. Beszédkészség vizsgarész (bizottság előtti vizsga)
    1. A vizsgázónak a szóbeli vizsga megkezdése előtt 15 perccel meg kell jelennie a vizsga helyszínén.
    2. A Beszédkészség vizsga a Vizsgaközpont akkreditált vizsgáztatóiból összeállított bizottság előtt történik. A vizsgabizottságok két tagból állnak. A nyelvvizsgán a vizsgázó minden egyes nyelvi teljesítményét két értékelő értékeli.
    3. A szóbeli vizsga beszédkészség részéről hangfelvétel készül. A szóbeli vizsgáról készült hangfelvételt a Vizsgaközpont nyilvántartás céljából – a személyes adatok kezelésére vonatkozó hatályos jogszabályok betartásával – kezeli, valamint a szükséges adatokat a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ részére továbbítja.
    4. A vizsgaesemény megkezdése előtt a diktafonra rögzíteni kell a vizsga helyszínét, dátumát (a kezdési időpontot is) és a Vizsgáztatók nevét, azaz az egyik Vizsgáztató ezt rámondja a hangrögzítőre. Minden vizsgafelvétel elején az egyik Vizsgáztatónak be kell olvasnia az adott Vizsgázó nevét és születési adatait, a vizsga ezután kezdődhet.
  2. Beszédértés (labor) vizsgarész
    1. A vizsgázónak 15 perccel a vizsga kezdete előtt meg kell jelennie a beszédértés vizsga helyszínén. A vizsga megkezdése előtt a vizsgahely képviselője fényképes igazolvány alapján elvégzi a vizsgázók személyének azonosítását és ismerteti a vizsga menetét.
    2. A gépi hang értését mérő vizsga megkezdése előtt a vizsgázó köteles ellenőrizni személyes adatainak helyességét és pontatlanság esetén az adatokat helyesbíteni.
    3. A gépi hanghordozó elindítása után a hanganyag folyamatosan megy, megállítani nem lehet, a későn jövők a terembe nem léphetnek be. Az a vizsgázó, aki a vizsga megnyitási eljárásának lezárulta és a hanglejátszás elindítása után érkezik, vizsgára már nem bocsátható, de a vizsga napján különeljárási díj ellenében halasztást kérhet. Az így elmulasztott vizsga ugyanabban a vizsgaidőszakban már nem tehető le.
    4. A labor vizsgával kapcsolatban panasz csak akkor vehető figyelembe, ha azt a vizsga lefolyásáról vezetett jegyzőkönyv tartalmazza. Minden észrevételt a vizsga lezajlása után azonnal jegyzőkönyveztetni kell a vizsga felügyelőjével. A vizsga helyszínének elhagyása után utólag tett panasz nem vehető figyelembe.

 

A szóbeli vizsgák időtartama
12. §

1. A Beszédkészség (bizottság előtti) vizsgarész időtartama egy- és kétnyelvű vizsgán:

B1 (alapfokon) 10 perc +/- 10%
B2 (középfokon) 15 perc +/- 10%
C1 (felsőfokon) 20 perc +/- 10 %

2. A Beszédértés vizsgarész időtartama kétnyelvű vizsga esetén:

B1 (alapfokon) 15 perc +/- 10%
B2 (középfokon) 20 perc +/- 10%
C1 (felsőfokon) 20 perc +/- 10%

3. A Beszédértés vizsgarész időtartama egynyelvű vizsga esetén:

B1 (alapfokon) 30 perc +/- 10%
B2 (középfokon) 30 perc +/- 10%
C1 (felsőfokon) 40 perc +/- 10%

 

Az írásbeli vizsga lebonyolítása
13. §

  1. Az írásbeli vizsgát úgy kell megszervezni, hogy a tételek titkossága az írásbeli vizsga megkezdéséig, az írásbeli dolgozatot készítők és javítók személyének titkossága mindvégig biztosítva legyen.
  2. A vizsgázónak az írásbeli vizsga megkezdése előtt 30 perccel meg kell jelennie a vizsga helyszínén. A vizsga megkezdése előtt a vizsgahely képviselője fényképes igazolvány alapján elvégzi a vizsgázók személyének azonosítását és ismerteti a vizsga menetét. Az a vizsgázó, aki a vizsga megnyitási eljárásának lezárulta és a feladatírás megkezdése után érkezik, vizsgára már nem bocsátható.
  3. Az írásbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgázó köteles ellenőrizni személyes adatainak helyességét és pontatlanság esetén az adatokat helyesbíteni.
  4. A vizsgázók a dolgozatukat csak név és minden egyéb jelzés nélkül adhatják be. A javítás utáni azonosításhoz nevüket – a Vizsgaközpont által rendszeresített azonosítási lapon/matricán – lezárt borítékban kell mellékelniük.

 

Az írásbeli vizsgák időtartama
14. §

1. Kétnyelvű vizsgák

a. élő nyelvek:

B1 (alapfok) 1 óra
B2 (középfok) 2,5 óra
C1 (felsőfok) 4 óra

b. holt nyelvek:

B1 (alapfok) 2 óra
B2 (középfok) 3 óra, amelyből 1 óra a produktív nyelvtani teszt és 2 óra a fordítás
C1 (felsőfok) 4 óra, amely kizárólag fordítási feladatokból áll.

2. Egynyelvű vizsgák

B1 (alapfok) 2 óra
B2 (középfok) 3 óra
C1 (felsőfok) 4 óra

 

Összeférhetetlenség, elfogultság
15. §

  1. A vizsgázót nem vizsgáztathatja az a személy, aki a vizsgázó a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója, vagy az, aki a jelentkezőnek a nyelvvizsgára történő felkészítésében részt vett, illetve vele függelmi vagy üzleti viszonyban áll. Az a vizsgáztató, akivel szemben az említett összeférhetetlenségi okok bármelyike fennáll, köteles azt a Vizsgaközpont, vagy a vizsgahely vezetőjének jelenteni.
  2. Elfogultsági kifogást a vizsgáztató bizottság egészével vagy egyes tagjaival szemben a szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgázó is benyújthat. A kifogást a tudomásra jutást követően a Vizsgaközpont, vagy a vizsgahely vezetőjének kell bejelenteni.
  3. Az összeférhetetlenség, illetve az elfogultság megszüntetése érdekében a Vizsgaközpont, vagy a vizsgahely vezetője intézkedik. A vizsgabizottság összeférhetetlenségére vonatkozó szabály alól kivétel tehető a Magyarországon kevésbé gyakran oktatott, illetve ritka nyelvek esetében.

 

A vizsgaeredmények közlése
16. §

  1. A Vizsgaközpont a vizsga eredményéről weboldalán értesíti a vizsgázót, amelyet a vizsgázó azonosítószámával tekinthet meg. Az eredményközléstől számított 15 napon belül van lehetőség a vizsgadokumentumok megtekintésére, illetve felülvizsgálati kérelem benyújtására. (v.ö. 18-19. §)
  2. A Vizsgaközpont, illetve a vizsgahelyek az aznapi szóbeli vizsgák befejezése után az épületben kifüggesztett gyorslistán közlik a vizsgán szerzett pontokat. Az itt közölt eredmények tájékoztató jellegűek. A szóbeli vizsga eredményéről a vizsga napján a Vizsgaközpont telefonon információt nem ad.

 

Esélyegyenlőség biztosítása a vizsgázók számára
17. §

  1. A Vizsgaközpont az esélyegyenlőség biztosítására évente öt alkalommal (január, március, június, szeptember, november; ritkán oktatott nyelvekből április, október) a szombati írásbelit követő hétfői napon, kizárólag a Vizsgaközpontban (1082 Bp., Baross u. 62.) vizsgát szervez a lelkiismereti, vallási okok miatt szombaton munkát nem végzők számára.
  2. A fogyatékkal élők, a szakorvosi igazolást mellékelve, a jelentkezési lapon előre közölhetik, hogy milyen segítséget kérnek a nyelvvizsga letétele során (vizsgaanyag felnagyítása, számítógép biztosítása, a gépi hang értése feladat elvégzésének segítése).
  3. A speciális szükséglettől függően különösen az alábbi segítség vehető igénybe:
    1. braille-írás lehetősége és a vizsga idejének egy órával történő meghosszabbítása (vakok részére);
    2. az írásbeli anyag nagyítása (látáskárosultak esetében);
    3. szájról olvasás biztosítása (halláskárosultak esetében);
    4. számítógép igénybevétele az írásbeli vizsgához (látáskárosultak esetén, diszlexiások, diszgráfiások esetében);
    5. vizsga idejének B1 szinten 30 perccel, B2 és C1 szinten 50 perccel történő meghosszabbítása (diszlexiások, diszgráfiások esetében).

 

A vizsgázók jogai, jogorvoslati lehetőségei
18. §

  1. Az eredmény közlésétől számított 15 napon belül a vizsgázó térítésmentesen felülvizsgálati kérelemmel élhet a vizsgával kapcsolatban jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számolási hibára történő hivatkozással.
  2. Az eredmény közlésétől számított 15 napon belül térítés ellenében kérheti a vizsgázó az írásbeli vagy szóbeli vizsgateljesítményének újraértékelését.
  3. Panasz tárgya lehet, ha a vizsga nem a jogszabályban illetve a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint zajlott le, ill. ha a lebonyolítás körülményei (technikai feltételek, külső zavaró tényezők) megzavarták a vizsga menetét.
  4. Jogszabálysértés esetén benyújtott panaszt a Vizsgaközpont abban az esetben tud vizsgálni, ha a panasz tárgyát képező problémáról megírt fellebbezési űrlapot a panasztevő legkésőbb közvetlenül az adott (labor vagy írásbeli) vizsgát követően, még helyben kitölti, a Vizsgaközpont vagy a vizsgahely munkatársával egy példányban átveteti, amit ő aláírásával igazol. A vizsga helyszínének elhagyása után utólag tett panasz nem vehető figyelembe.

 

Az értékelt feladatok megtekintése
19. §

  1. A vizsgázó, illetve törvényes képviselője a Vizsgaközpont épületében, az erre a célra kijelölt helyiségben, írásbeli és hallás utáni értés dolgozatát a feladatokkal és a megoldó kulcsokkal együtt megtekintheti, és saját megoldásairól kézzel másolatot készíthet. A másolat készítését úgy kell biztosítani, hogy az értékelő személyes adataihoz történő hozzáférést ne tegye lehetővé.
  2. A vizsgadokumentumokba való betekintésre kizárólag a vizsgázó, ill. kiskorú esetén törvényes képviselője jogosult.
  3. Az eredményközléstől számított 15 napon belül két megtekintési időpont közül választhat a vizsgázó. A határidő elmulasztása esetén új időpont kérésére nincs lehetőség, 15 napon túl a dokumentumok nem tekinthetők meg.
  4. A dokumentumok megtekintése egy alkalommal történhet és legfeljebb 45 percig tarthat.
  5. A szóbeli vizsgán nyújtott teljesítménye megismerése érdekében a vizsgázó jogosult megtekinteni a szóbeli vizsga részpontszámait tartalmazó jegyzőkönyvet.

 

A felülvizsgálat
20. §

  1. Felülvizsgálati kérelmet az arra rendszeresített forma-nyomtatványon az eredmény interneten történő közzétételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani a Vizsgaközpontba (1082 Budapest, Baross u. 62.), az Ügyfélszolgálaton vagy levélben postai úton. Az eredmény interneten való megjelenésének napja a 15 napos határidőbe nem számít bele.
  2. A felülvizsgálati kérelem benyújtására a vizsgázó, ill. kiskorú esetén törvényes képviselője jogosult. Amennyiben a felülvizsgálati kérelmet postai úton nyújtja be a vizsgázó, a határidő számításánál a postai bélyegző dátumát kell figyelembe venni. Határidőn túl felülvizsgálati kérelem nem vehető figyelembe, a határidő a dolgozatba való betekintéstől függetlenül jogvesztő.
  3. A Vizsgaközpont vezetője a határidőre beérkezett felülvizsgálati kérelmet megvizsgálja, és a felülvizsgálati kérelem beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül meghozza a részletes szakmai indokolást tartalmazó döntését és erről a vizsgázót értesíti.
  4. A vizsgázó a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott döntés közlésétől számított tizenöt napon belül a döntés ellen az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjához (1055 Budapest, Szalay utca 10-14.) címzett, de a Vizsgaközponthoz benyújtott panasszal élhet jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számolási hibára történő hivatkozással. A panaszt másodfokon az Oktatási Hivatal bírálja el.
  5. A jogorvoslati eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a fellebbezésen a panaszt kell érteni.

 

Lemondás a felülvizsgálati jogról
21. §

A vizsgán megfelelt vizsgázónak a felülvizsgálati jogról célszerű lemondania a közzététel napján, így a bizonyítvány kiállításához szükséges időt lerövidítheti, mert ebben az esetben nem kell kivárnia a felülvizsgálatra nyitva álló 15 napos időszakot.

 

A bizonyítványok megküldése
22. §

  1. A Vizsgaközpont a sikeresnek minősített vizsgáról folyamatosan, de legkésőbb a vizsgaesemény időpontjától számított 60 napon belül a vizsgázó rendelkezésére bocsátja a vizsgabizonyítványt. A bizonyítványok a vizsgázó által a jelentkezési lapon megjelölt vizsgahelyen vehetők át, ahová a Vizsgaközpont a bizonyítványokat postai úton juttatja el.
  2. Ha a sikeres vizsgát tett vizsgázó (az eredmény ismeretében) a felülvizsgálati jogáról lemond, ez a bizonyítvány kiállításának idejét lerövidítheti.
  3. Bizonyítvány csak sikeres írásbeli, szóbeli és komplex vizsgáról adható ki. Komplex bizonyítvány csak az ugyanabban a vizsgaidőszakban és ugyanabban a vizsgarendszerben letett sikeres szóbeli és sikeres írásbeli vizsga esetén állítható ki.
  4. Komplex vizsga esetén valamennyi részvizsga eredményét egy értesítésben kell közölni és a határidőt az utolsó vizsgától kell számítani.
  5. A szóbeli és írásbeli típusú vizsgabizonyítványok együttesen a komplex nyelvtudást igazoló vizsgabizonyítvánnyal egyenértékűek, függetlenül a két vizsga között eltelt időtől és attól, hogy melyik akkreditált vizsgarendszerben történtek.
  6. A bizonyítvány a Vizsgaközpontban is átvehető személyesen, de az átvételnek ez a módja a bizonyítvány nyomdai előállítási idejét nem rövidíti le.

 

Különeljárási díj
23. §

  1. Többlet ügyintézést igénylő kérelmek (vizsgahalasztás, felülvizsgálati /újraértékelési/ kérelem, vizsgaeredményről igazolás, stb.) esetén eljárási díjat kell fizetni. Az aktuális díjakról a Vizsgaközpont honlapján (www.onyc.hu) lehet tájékozódni.
  2. Részeredményeket tartalmazó eredménylap különeljárási díj ellenében igényelhető.
  3. A vizsgateljesítmény soron kívüli értékelésére, vagy bizonyítvány soron kívüli kiállítására különeljárási díj ellenében sincs lehetőség.

 

Vegyes és záró rendelkezések
24. §

  1. A Vizsgaszabályzat a Vizsgaközpontban és valamennyi vizsgahelyen, továbbá a Vizsgaközpont honlapján (www.onyc.hu) megtekinthető.
  2. A jelen szabályzatban nem rendezett kérdésekben a 137/2008. (V. 16.) számú Kormányrendeletben foglaltak az irányadók. A Vizsgaközpont gondoskodik arról, hogy ezek a dokumentumok a vizsgahelyeken is a vizsgázók rendelkezésére álljanak.
  3. A vizsgázók adatainak kezelésére a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.
  4. A jelentkezési lapon feltüntetett adatok valódiságáért a vizsgázó a felelős.
  5. A további vizsgákból ki kell zárni és a már teljesített részeredményt is meg kell semmisíteni annál a vizsgázónál, akit meg nem engedett eszköz használatán értek, vagy a csalás ténye egyébként megállapítható, így különösen, ha:
    • a dolgozat, illetve a hallás utáni értés feladatlapok értékelői azt állapítják meg, hogy a megoldás részben vagy egészben szakmailag bizonyíthatóan megegyezik egy másik vizsgázó megoldásával;
    • a teremfelügyelők tetten érték a vizsgázót előre kidolgozott nyelvi minták használatán, más vizsgázóval történt beszélgetésen, mobiltelefon használatán, stb.;
    • a vizsgáztatók, vagy teremfelügyelők a vizsgázó személyazonosságát nem tudják kétséget kizáróan megállapítani, illetve hitelt érdemlő módon bizonyítást nyer, hogy a vizsgán nem az eredetileg jelentkezett vizsgázó jelent meg.
  6. A nyelvvizsga-anyakönyv alapján a nyelvvizsga-bizonyítványról az Oktatási Hivatal hatósági igazolványt ad ki a nyelvvizsga-bizonyítvány jogosítottjának kérelmére.
  7. A vizsga eredményességét igazoló hivatalos dokumentumnak csak a nyelvvizsga bizonyítvány tekinthető.
  8. Eredménytelen vizsgáról, vagy sikeres (megfelelt) vizsgaeredményről írásbeli értesítést a Vizsgaközpont csak a vizsgázó külön kérésére küld. (v.ö. 23. §)

 

Utolsó módosítás időpontja: 2016. április 27.

Tisztelt Vizsgázó!
Üdvözlünk online ügyintézési rendszerünkben. A regisztrációt követően a jelentkezéstől az eredménylekérdezésen át a vizsgadíj online befizetésig minden lényeges dolgot el tudsz intézni egy helyen.
Jó tanulást és eredményes nyelvvizsgát kívánunk!


pld.: 20000200013658AWAS
(A kódszámot az értesítő levélben kapta kézhez.)

Az ITK közreműködésével készült ingyenes online idegenforgalmi tananyag:

Welcome to Hungary

1085 Budapest, Rigó u. 16.
Tel.: 459-9614