ÖTLETEK, JAVASLATOK

SZÓBELI VIZSGA

A szóbeli vizsga első három feladata (kötetlen beszélgetés, önálló témakifejtés kép/ek/ alapján, szituációs párbeszéd) minden fokon szerepel, ezt egészíti ki felsőfokon a tolmácsolási feladat, valamint közép- és felsőfokon a beszédértést vizsgáló, nyelvi laboratóriumban külön leteendő vizsgafeladat.

1. KÖTETLEN BESZÉLGETÉS

Igyekezz oldottan és természetesen viselkedni.
A beszélgetés során próbáld "eladni" magad és mondandódat. Semmiképp se érd be azzal, hogy csak igen-nemmel felelsz, hanem próbálj meg 3-4 mondattal válaszolni minden feltett kérdésre.
Fogadd el, hogy a vizsgaszituációban olyasmit is elmondasz magadról egy idegennek, amit egyébként nem mondanál; amint kimész az ajtón, a vizsgáztató úgyis elfelejti; az alap- és középfokú vizsga azonban a hétköznapi élethez és személyes problémákhoz kötődik, ezért az ilyen jellegű témák megkerülhetetlenek.
A felsőfokú vizsgán ezenkívül számíts a művelt, napi politikai és egyéb kérdésekben jól tájékozott, a magyar és idegen nyelvű tömegkommunikációs eszközök híreit figyelemmel kísérő nyelvhasználótól elvárható aktuális vagy akár elvont(abb) témákra is (ld. a megadott témalistát). Képzeld magad abba a helyzetbe, hogy érdeklődő külföldinek kell értelmes tájékoztatást adnod a magyarországi helyzetről különféle témákban (pl. a nyugdíjasok helyzete, egészségügy, környezetvédelem, stb.).

2. ÖNÁLLÓ TÉMAKIFEJTÉS KÉP ALAPJÁN

Tudatosan válaszd ki a képet, ne esztétikai szempontok szerint. Főként annak alapján dönts, hogy melyik képről van több mondanivalód, valamint azt is vedd figyelembe, hogy a kép leírása után tudsz-e összefüggően beszélni annak témájáról s a vele kapcsolatos gondolatairól, asszociációidról és érzéseidről, ezenkívül rendelkezel-e az ehhez szükséges szókinccsel.
Próbálj meg 3-4 percig összefüggően beszélni a képről úgy, hogy először röviden leírod, mit ábrázol (de ne menj fölösleges részletekbe, s különösen kerüld azoknak a dolgoknak/fogalmaknak a megemlítését, amelyek idegen nyelvi megfelelőjét nem ismered), majd foglald össze a témával kapcsolatos emlékeidet, gondolataidat, asszociációidat, és indokold is meg, miért ezek jutottak eszedbe.
Ötletek híján mondhatsz általánosságokat a kép kapcsán, de ne elégedj meg azzal, hogy felmondod a tankönyvek otthon kívülről megtanult, többé-kevésbé odaillő részeit, hanem próbáld meg konkrétan a saját életedre/helyzetedre alkalmazni az elmondottakat.
Ne várj a vizsgáztató segítségére, ő csak akkor tesz fel segítő jellegű kérdéseket, ha már nincs mit mondanod az adott témával kapcsolatban, viszont addigi nyelvi teljesítményed még nem értékelhető. Azonban számíts rá, hogy a vizsgáztató gondolatmenete és kérdései eltérhetnek az elgondolásodtól, és ne hagyd, hogy ez megzavarjon.
Ezt a feladatot otthoni/iskolai felkészülés közben is érdemes gyakorolni, többek között a "Csak egy percig" című játékkal is, aminek keretében egy véletlenszerűen választott témáról kell egy (később több) percig beszélni anélkül, hogy eltérnénk tőle, haboznánk vagy ismételnénk magunkat.

3. SZITUÁCIÓS PÁRBESZÉD

Ne fordítsd le a húzott cédulán szereplő szöveget, nem ez a feladatod.
Miután figyelmesen elolvastad a szituációs szerepkártyát, éld bele magad a szituációba és játszd el (pl. ha barátok közötti párbeszédről van szó, nyugodtan tegezheted a vizsgáztatót az adott idegen nyelven).
Próbálj megoldani olyan helyzetet is, ami esetleg az "életben" is nehezen megy (pl. reklamálni tudni kell, ha hideg a leves a vendéglőben).
Nem memória-vizsgán vagy: nyugodtan nézheted menet közben is a szerepkártya szövegét.
Rugalmasan kezelheted a szereped, de ne rugaszkodj el tőle túlságosan; ragaszkodj a konkrét utasításokhoz, de ne ragadj le a részleteknél.

4. TOLMÁCSOLÁSI FELADAT (CSAK FELSŐFOKON)

Igyekezz a kétszer meghallgatott rövid híranyag/történet lényegét kiemelni, s azt minél összefüggőbben összefoglalni az adott idegen nyelven.
Nem memória-tesztről van szó, ezért ne ijedj meg, ha netán egyik-másik adatra nem emlékszel pontosan, ennél sokkal fontosabb az, hogy logikusan, értelmesen el tudod-e mesélni, amit hallottál.
Érdemes erre a feladatra úgy is készülni, hogy a magyar médiában hallott vagy olvasott rövid híreket, anekdotákat/történeteket megpróbálod azonnal az idegen nyelvre közvetíteni (esetleg ezt magnetofonra is rögzíti, s akkor rögtön ellenőrizheted nyelvi teljesítményedet).

5. BESZÉDÉRTÉST MÉRŐ LABOR-FELADAT

A szöveg első meghallgatása során csak a globális, átfogó szövegértésre törekedj, hagyd a részleteket (középfokon még kétszer, felsőfokon még egyszer meghallgathatod majd a szöveget).
Ne ijedj meg, ha nem értesz valamit rögtön első hallásra, ne ragadj le a részleteknél, mert a teljes történetből olyasmit is kihámozhatsz, amit önmagában talán nem is értettél pontosan.
Ha úgy érzed, hogy bizonyos információt több kérdésnél is megadhatsz, inkább több helyen add meg a válaszban.
Ha lehet, ne nevekre, számokra, stb. koncentrálj, hanem a lényeges tartalomra.
Nagyon figyelmesen olvasd el a kérdéseket, s a hallott szövegből ezeknek megfelelően próbáld meg kigyűjteni az odaillő információt.
Szöveghallgatás közben lehetőleg ne írj, ugyanis nagyon nehéz egyszerre hallgatni (és megérteni) a szöveget és jegyzetelni.
Minden kérdésre próbálj meg válaszolni.
Ha összetett a kérdés (pl. több dologra vonatkozik, vagy pl. a kérdésben az szerepel, hogy "miért és hol ...?"), adj választ a kérdés minden részletére.
A válaszokkal összesen 15 pontot lehet összegyűjteni, ez kb. 15 információt jelent. Tehát néhány kérdésre 3-4 vagy több információ megadása a helyes válasz.
Válaszában ne ismételd meg a kérdés szövegét.

ÍRÁSBELI VIZSGA

1. ALAPFOK

Az alapfokú írásbeli vizsga három részből áll:

1.1. OLVASÁSKÉSZSÉGET MÉRŐ FELADAT

Ennél a feladatnál egy brossúra, prospektus, termékismertető vagy hasonló jellegű rövid kiadvány elolvasása után kell magyar nyelvű kérdésekre magyarul válaszolnod.

Nem kiszótárazni és lefordítani kell a teljes szöveget; ha valaki erre törekszik, akkor valószínűleg kifut az időből, s még ha tökéletes megoldást is nyújt erre az első feladatra, a 40 pont nem elegendő a sikeres vizsgához, ha a másik két feladatra nem marad ideje.
Tanácsosabb inkább először elolvasni a szöveget, még úgy is, ha abból nem értünk sok mindent, majd tanulmányozni a kérdéseket, ezután pedig megkeresni a szövegben azokat a részeket, amelyek választ adhatnak ezekre a kérdésekre.
Azoknak a szavaknak a jelentését, amelyek többször előfordulnak, vagy amelyek fontosak a válaszok megkereséséhez, érdemes szótár segítségével tisztázni.
A válaszok megfogalmazásánál igyekezz tömören és egyértelműen fogalmazni, gyakran az információk címszavakban történő felsorolása is elegendő.

1.2. KÖZVETÍTÉSI KÉSZSÉGET MÉRŐ FELADAT

A feladat itt is egy idegen nyelvű szöveg értelmezése magyar nyelven. Előre megadjuk azokat az információkat, amelyhez kapcsolódóan válaszokat kell találni.

1.3. ÍRÁSKÉSZSÉGET MÉRŐ FELADAT

A feladat egy levél megírásából áll.

Figyelj itt is az utasításokra, és azokra kitérve írd meg a levelet.
Törekedj az egyszerű gondolatokra és egyszerű megfogalmazásokra. Ne bonyolítsd túl a szöveget olyan közlendőkkel, amelyeket nem tudsz jól visszaadni az adott nyelven. Támaszkodj inkább azokra a kifejezésekre és fordulatokra, amelyek használatát már ismered. Ha úgy érzed, valamit nem tudsz helyesen kifejezni, próbáld meg másképpen megfogalmazni, ne ragaszkodj ahhoz, hogy lefordítsd a gondolataidat, változtathatsz is rajtuk.

2. KÖZÉPFOK

A középfokú írásbeli vizsga öt részből áll:

2.1. FELELETVÁLASZTÓS TESZT

Először azokat a lépéseket oldd meg, ahol teljesen biztos vagy a helyes válaszban, s csak ezután törjd a fejed a problematikus pontokon.
Ha nem vagy biztos a helyes válaszban, először szűrd ki a teljesen lehetetlen válaszlehetősége(ke)t, aztán koncentrálj a 2-3 lehetséges válasz közül az adott szövegkörnyezetben legmegfelelőbb kiválasztására.
Minden feladatot próbálj megoldani, hiszen így pontonként 25% esélyed van a sikerre.
Az idegen nyelvet nem lehet csak tesztek megoldásával megtanulni. Ha a gyakorlás során rendszeresen jóval a megfeleléshez szükséges 60% alatt teljesítsz, akkor ne azt a megoldást válaszd, hogy éjjel-nappal teszteket oldasz meg, hanem próbáld nyelvtudásod más módon fejleszteni.

2.2. MAGYAR SZÖVEG FORDÍTÁSA IDEGEN NYELVRE

Ez a feladat a kontrasztivitásra, vagyis az anyanyelv és az idegen nyelv alaki, fogalmi és gondolkodásbeli különbségeire épül. Ezért megoldása közben ne magyarul, hanem az adott idegen nyelven próbálj gondolkodni.
Ügyelj a szöveg összefüggéseire (nem egymástól független mondatokat fordít).
Bár a mondatokat többféleképpen is le lehet fordítani, lehetőleg ne adj több változatot egy-egy mondatra, hanem válaszd ki a szerinted legmegfelelőbb fordítást.
Bízz a saját szókincsedben, és ne akarj mindent ellenőrizni a szótárban, mert különben kicsúszhatsz az időből.
Ne a vizsgán próbáld megtanulni a helyes szótárhasználatot, mert arra ott már nincs idő.
Egyes szavaknak számos jelentése van; nem biztos, hogy a legelső az, amire szükséged van, a szövegkörnyezetbe leginkább illőt próbáld megkeresni.

2.3. IRÁNYÍTOTT FOGALMAZÁS

Ezt a feladatot valakinek címezve írjd meg, s képzeld magad elé az illetőt, miközben fogalmazol.
Összefüggő, életszerű szöveget írj (ne érd be az irányítási szempontok puszta lefordításával).
Igyekezz véleményedet értelmesen, logikusan kifejteni az adott témáról, mert így több pontot kaphatsz fogalmazásod tartalmára, mint az, akinek nincs igazán mondanivalója, és csak azt számolja, hogy a terjedelem megfeleljen a kívánalmaknak.
A terjedelem túllépése nem növeli fogalmazásod értékét, csak annyit írj, amennyi kell, de igényes szókinccsel és mondanivalóval.
A megadott kettő közül csak egy témáról írj (erre egyébként a mellékelt utasításban föl is hívják a figyelmedet).

2.4. FORDÍTÁS IDEGEN NYELVRŐL

Mindig olvasd végig a szöveget, mielőtt belekezdesz a fordításba. Így lesz összképed arról, hogy miről is szól a szöveg, s ez segíthet olyan problémás mondatok értelmezésében, amelyek egyébként magukban nehezen érthetők.
A cím fordítása - ha rejtélyesnek tűnik - maradhat a fordítás befejezése utánra, hiszen sokszor könnyebb megtalálni a szöveg lényegét kifejező frappáns magyar kifejezést a feladat befejezése után, de ne felejtsd el lefordítani, hiszen az pontvesztést eredményez.
A cikk mondanivalóját általában az első bekezdés tömöríti, ez a sajtónyelv egyik sajátossága, ne ijedj meg tőle, fel is darabolhatod az egyetlen, 3-4 sorból álló mondatot. Nyugodtan használj mellékmondatokat, de ügyelj arra, hogy a szöveg értelme azonos maradjon.
Először érdemes megkeresni minden mondat alanyát és állítmányát, valamint rekonstruálni az ún. magmondatot (a lehető legrövidebb értelmes mondatot). Majd tovább lehet bontani a mondatokat: az összetartozó részek (akár a jelentéstől függetlenül, nyelvtani alapon való) megkeresése után állapítsd meg a szerkezeti hierarchiát.
A szótár nem tartalmazza egy szó minden lehetséges jelentését. Ilyenkor érdemes egynyelvű szótárban is megnézni a keresett szót, az ugyanis megmagyarázza az értelmét, ezenkívül a mellékelt példamondatok is segíthetnek a helyes magyar kifejezés megtalálásában. Támaszkodj józan eszedre, s válaszd azt a kifejezést, ami legjobban beleillik az adott szöveg(környezet)be, s a magyar szöveg megértését leginkább megkönnyíti.
Az újságok nevét nem kell lefordítania, különösen nem, ha a szöveg alján forrásként szerepel. Az intézmények nevét viszont érdemes, főként, ha van megfelelő párjuk a magyarban. Ha nincs, a biztonság kedvéért írjuk oda az idegen nyelvű név mellé zárójelben a magyar nyersfordítást.
A fordításod szabad legyen, de ne szabados, azaz csak annyira szakadj el az eredeti szövegtől, hogy fordításod magyaros legyen, de ügyelj a tartalmi pontosságra.
Fordíts magyaros mondatszerkesztéssel és világosan, de ennél többre nem kell törekedned: a nyelvvizsga nem műfordítói vizsga.
A szöveg nyersfordítása után olvasd át még egyszer a magyar változatot. A nagy összefüggések alapján próbáld meg átlátni a szöveget, s ne ragadj le az egyes szavaknál. Józan eszedre támaszkodva döntsd el, hogy fordításod (az idegen nyelvű szöveg nélkül) magában is megállja-e a helyét, s értelmes egészet alkot-e. Ha nem, javítsd ki a félreérthető (vagy rosszul fordított) részeket.

2.5. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

Ebben a feladatban nem az idegen nyelvű szöveg egészének vagy egyes részeinek lefordítására van szükség, hanem a kérdések segítségével annak bizonyítására, hogy átfogóan s részleteiben is megértetted a szöveget.
A kérdésekre magyarul válaszolj (amint erre írásban fel is hívják a figyelmedet). Az idegen nyelvű válaszokért pontlevonás jár.
A feladat megoldásakor a szöveg egészét pásztázó és a keresett információ(ka)t beazonosító olvasási technikát felváltva használjuk.
A szöveget célszerű először egészében elolvasni, s átgondolni a felvetett témáról szóló közlést. Csak akkor használjunk szótárt, ha elakadunk, vagy elbizonytalanodunk a globális értésben. A szövegek gyakran vélemények ütköztetését tartalmazzák, tehát elsődleges lépésként térképezzük fel, hogy a kiemelt témáról ki hogyan vélekedik.
A címet fordítani nem kell, a teljes szövegértést azonban elősegítheti a benne megfogalmazott információ. De a cím valódi jelentése várhatóan csak utólag, a teljes szöveg ismeretében tárul fel, addig nem érdemes a sokszor rejtjeles üzenet dekódolásához fogni.
A feladat nem fordítás, tehát a válaszok megfogalmazásához az információ nem folyamatosan fordított mondatok sorából szerkeszthető, hanem sokszor a szöveg különböző helyeiről szükséges azt kiválasztani. Nem szabad csupán egyetlen szövegkörnyezethez kötött közlésre szorítkoznunk, hanem a szórt információt kell egy gyűjtőelv alá rendelnünk.
A kérdések elolvasása után célszerű számokkal megjelölni a szövegben, hogy melyik kérdéshez melyik információ tartozik. Csak ezután fogjunk hozzá a szöveges válaszadáshoz. Szorítkozzunk a lényegi információ tömör átadására, a választ nem szükséges teljes mondatokban megfogalmazni, elegendő címszavakban, hiányos mondatokban, de érthetően megfogalmazni azt éppúgy, mint amikor jegyzeteket készítünk, kivonatolunk.
Figyeljünk arra, hogy elegendő releváns információt fogalmazzunk meg a válaszokban. A szövegből legalább 20, egyenként egy pont értékű információegységet emelhetünk ki, amelyek valóban a globális szövegértést tükrözik. A kérdések száma csak hozzávetőleges támpontot ad ahhoz, hogy hány fontos információt gyűjtsünk össze az egyes pontokhoz. Ha utalást találunk arra, hogy több információ, esetleg felsorolás várható az egyes kérdésekhez (pl. Részletezze...!), igyekezzünk eleget tenni az utasításoknak.
Az áttekinthetőség miatt a kérdések számozását a válaszokban is kövessük. Redundáns információt, azaz azonos információt több kérdéshez írni nem érdemes, mert pontértéket csak egy kérdésnél érhetünk el vele.
Ne magyarázd, értelmezd a szöveget, azért nem jár pont, viszont ha félremagyarázol valamit, azzal pontot veszíthetsz.
Jelentős passzív szókincs nélkül nehéz szöveget értelmezni. Szokjunk hozzá a rendszeres újságolvasáshoz, mind anyanyelvünkön, mind pedig az idegen nyelven. Az olvasott cikk tartalmát próbáljuk meg szabatosan magyarul is elmondani úgy, hogy az is értse, aki nem ismeri a cikket.

3. FELSŐFOK

A felsőfokú írásbeli vizsga szintén öt feladatból áll. A középfokú vizsgánál összegyűjtött ötleteket, javaslatokat természetesen itt is érdemes megfogadni, de a felsőfokhoz külön is figyelmetekbe ajánlunk néhány megszívlelendő tanácsot.

3.1. FELELETVÁLASZTÓS TESZT

A felsőfokú teszt jelentősen eltér tartalmilag a középfokútól: kb. 3:2 a lexikai (szókincsre vonatkozó) és a nyelvtani feladatok aránya, s a nyelvtani tesztfeladatok is jóval nehezebbek, mint a középfokon. Ezért a teszt megoldása előtt igyekezz szókincsedet jelentős mértékben bővíteni, pl. olvasással és/vagy szókincsfejlesztő gyakorlatok megoldásával.

3.2. MAGYAR SZÖVEG TÖMÖRÍTÉSE IDEGEN NYELVEN

A tömörítés feladat megoldásakor egyszerre két követelménynek kell eleget tenni: értelmesen, a lényeget kiemelve összefoglalni a magyar nyelvű szöveget, s ezt az idegen nyelvre közvetíteni (az eredeti szöveg hosszának kb. fele terjedelemben). Igyekezzünk tehát a szöveg lényeges információit logikusan felépített, összefüggő szövegbe rendezni.
A szöveg összefoglalásakor támaszkodjunk az 5 kérdésre, amelyek megválaszolása adhatja a tömörített szöveg vezérfonalát.
A jó tömörítés olyan, mint egy jól megírt, lényegre törő újságcikk.
A tömörítés nem fordítás, ezért nem ajánlatos a különleges kifejezéseket, nehéz összetett mondatokat, szójátékokat lefordítani, helyette törekedjen az információ más szavakkal történő visszaadására. A vizsgázók gyakran esnek abba a csapdába, hogy teljesen lefordítják a szöveg nehezebb részeit. Ez rendben is van, ha tökéletes munkát végeznek, de ha nem, sok hibát elkövethetnek fordítás közben. Ezek a hibák csökkentik a vizsgázó ebben a feladatban szerezhető pontszámát, de nem annyira, mintha egyszerű mondatokat írt volna ugyanannyi hibával.
A tömörítés megítélésében három szempontot vesznek figyelembe a javító tanárok: a tartalmat, a kifejezésmódot és a nyelvhelyességet.
A tömörítés során tartsuk ezeket a szempontokat a szemünk előtt úgy, hogy feltesszük magunknak a következő kérdéseket ezekkel kapcsolatban:

Tartalom:

Kitértünk-e mind az öt kérdésre?

Megérthető-e az információ az eredeti szöveg olvasata nélkül? Ha nem, mennyire nehéz a tömörített változatot megérteni?

Kifejezésmód:

A megfelelő szavakat, prepozíciókat és elöljárós igéket használtuk-e? Ha nem, akkor mennyire akadályozzák ezek a szöveg gyors megértését?

Mennyire tértünk el az eredeti szöveg stílusától? Túl kötetlen vagy túl hivatalos a tömörítésünk az eredeti szöveghez képest?

Egységes egészet alkotnak a mondatok és bekezdések, vagy a logikus felépítés helyett csak sorban válaszoltunk a megadott kérdésekre?

Nyelvhelyesség:

Helyesen használjuk-e a nyelvtani és mondattani szerkezeteket?

Ismételjük-e a hibáinkat?

Mennyire súlyosak a nyelvtani hibák és ezáltal mennyire félreérthető, nehézkes vagy érthetetlen a szöveg?

Mindig emlékezzünk arra, hogy ez a feladat felsőfokú írásbeli feladat. Nem biztos, hogy egy általunk jónak tartott tömörítés megfelel a felsőfokú szint elvárásainak. A felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők készek arra, hogy szakmájukban és az élet minden területén "felsőfokon" használják azt a nyelvet, amelyből nyelvvizsgájuk van.

3.3. IRÁNYÍTOTT FOGALMAZÁS

A fogalmazás témái lehetnek hivatalos vagy személyes jellegűek, köznapiak vagy a médiából vettek.
Nem elég az egyes irányítási szempontokra válaszolni, fogalmazásunknak érdekes fantáziáról és kifejezésmódról is tanúskodnia kell.
Fontos, hogy a fogalmazás összefüggő szöveget alkosson, ezért az egyes részek közötti gördülékeny átmenetet biztosítani kell.
Érdemes a kétnyelvű szótárakon kívül egynyelvű, szinonima- vagy fogalomköri (thesaurus) szótárt is használni.
A fogalmazás szerkesztése és írása alatt tegyük fel magunknak a következő kérdéseket (a három szempont szerint):

Tartalom:

Mennyire hatásosan adja vissza a fogalmazás a fő gondolatkört?

Kifejtettük-e világosan gondolatainkat a többi szempont alapján?

Kifejezésmód:

Igényes szókincset jelenítettünk-e meg, és ezt tudtuk-e a megfelelő szövegkörnyezetben alkalmazni?

Használtunk-e változatos és bonyolult(abb) nyelvtani és mondattani szerkezeteket?

Mennyire vagyunk biztosak az általunk használt szavakban és kifejezésekben, azok beillenek-e a szövegkörnyezetbe, vagy esetleg már elavultak?

Nyelvhelyesség:

A nyelvtani pontatlanságok mennyire gátolják a fogalmazás érthetőségét?

3.4. FORDÍTÁS IDEGEN NYELVRŐL MAGYARRA

A lefordítandó szövegek autentikusak: újságokból, folyóiratokból, ismeretterjesztő könyvekből származnak.
A szövegek országismereti anyagot is tartalmazhatnak, ezért az adott kultúra alapos ismerete nélkülözhetetlen.
A felsőfokon elsősorban a szemantikai (jelentéstani) problémák jelentik a nehézséget, bár vannak olyan szövegek, amelyek inkább szintaktikailag (mondattanilag) bonyolultak.
A helyes, szabatos magyar nyelvű megfogalmazás ezen a szinten alapkövetelmény, mert jól fordítani csak szabadon lehet. Azonban vigyázzunk arra, hogy ezt ne vigyük túlzásba, mert úgy elveszhet a szöveg valódi lényege. Nem elég az információt átvinni a magyar nyelvre, a magyar nyelv gondolkodásmódjának megfelelően kell mondandónkat megfogalmazni.

3.5. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

Felsőfokon a szövegek hosszabbak és mind a nyelvtan, mind pedig a szókincs szempontjából nehezebbek.
A felsőfokon adott hosszú szöveg szótározására nincs idő, inkább próbáld meg kikövetkeztetni egy adott szó vagy kifejezés jelentését az egyértelmű kontextusból.
A kérdésekre adott válaszokban ugyanazt a gondolatot többféleképpen lehet magyarul megfogalmazni.
A kérdésekre adható válaszok elérhető pontszáma a kérdés végén szerepel (bár ez egy-két pont erejéig változhat). Ez útmutató jellegű arra, hogy mennyi információt gyűjtsünk össze az egyes kérdésekre.
Pontlevonást eredményezhet minden olyan félreértelmezett információ, amely a cikk lényegét érinti. Ha valaki a biztonság kedvéért az elvártnál bővebben válaszol (a megfelelő helyen), akkor ez nem jár pontlevonással.